Az iskolaérettség kritériumai 3. - Kognitív terület érettsége
A kognitív terület megfelelő működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a körülöttünk lévő világot megismerjük, a minket érő információkat feldolgozzuk, és gondolkodási tevékenységet végezhessünk, mely által a megszerzett tudásunkat felhasználjuk. Ezek a képességek teszik lehetővé az értelmi működést.
Általános tájékozottság
Egy 6 éves gyermek általában már széleskörű ismeretekkel rendelkezik a világról. Ez azért fontos, hogy ebbe új ismereteket tudjon majd beépíteni az iskolai tanulás során. Ismeri a saját adatait, pl. el tudja mondani a teljes nevét, szülei nevét, lakcímét, születési dátumát, és azt, hogy mivel foglalkoznak a szülei. Ismeri az évszakokat, napszakokat, napok váltakozását. Enélkül bizonytalanságban, nyugtalanságban érezheti magát, az iskolai életre egyelőre még éretlennek bizonyul.
Figyelem koncentrációja
Az iskolakezdéshez közeledve a gyermekek figyelme kitartóbbá válik, képesek elmélyülni egy-egy játékban hosszabb ideig is, képesek végigvinni egy cselekvéssort anélkül, hogy egy újabb inger elterelné a figyelmüket. Vannak azonban olyan gyermekek, akik nehezen figyelnek tartósan egy dologra, gyakran váltanak tevékenységeket még ebben az életkorban is. A figyelem a gyermek számára lényes információkra való odafigyelés, a lényegtelen ingerek kiszűrése. Ha minden lényegtelen inger pl. madárcsicsergés elvonja a figyelmét, az komoly gondot okoz majd az iskolai tanulás során. Minden tanulási folyamat alapja, ha nem tudja megfigyelni a környezetét nem is fogja tudni utánozni. A 6-7 éves gyermekek 15 percig képesek figyelni egy feladatra. A tevékenységek gyakori váltásával fenntartható hosszabban is. Emelett az is lényeges, hogy a figyelmüket meg is tudják osztani és egyszerre több dologra tudjanak odafigyelni, pl arra amit mond a tanár néni és arra is, hogy közben ránézzenek a táblára és írjanak a füzetükbe.
Vizuális észlelés, érzékelés
A vizuális észlelésben lassan oldódik az egyfókuszú figyelem, képessé válik a gyermek több tulajdonság egyidejű figyelembevételére, például forma, méret, felület, nagyság, szín, de egyúttal képes hatékonyan egybevetni az egyazon tárgyról különböző érzékszervi csatornákon befolyó információkat, gazdag tartalmú mentális reprezentációkat hozva létre. Az észlelési folyamatokban megnő a térbeli, és az egyes csatornák közötti integráció szerepe.
Gestalt-látás
Az olvasástanuláshoz szükséges képesség, amely meghatározza, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként, a betűket szóként érzékelni. Akinél még nem fejlődött ki, az nem fogja tudni összeolvasni a betűket, és ez sorozatos kudarchoz, tanulási nehézséghez vezethet nála.
Iránykövetés képessége
Keze képes a gyors és hirtelen irányváltoztatásra. Mondanunk sem kell, hogy ez is az íráskészség alapja.
Alak-, szín-, forma-, és nagyságállandóság kialakulása
Ha ez a képesség még nem kialakult, akkor a gyermek nem képes megfeleltetni a kis- és nagybetűket egymásnak, illetve nem tud nyomtatott szövegből írottat másolni. Ez betűfelismerési, betűtévesztési, helyesírási nehézségekkel járhat. A színeket és formákat felismeri és megnevezi, képes azokat egyeztetni is.
Alak-háttér megkülönböztetése
Ez a képesség azt segíti, hogy a gyerek el tudja választani a(z aktuálisan) fontos dolgokat a zavaró körülményektől. Ennek a képességnek a hiánya figyelemelterelődést okoz, ami rontja az iskolai megfelelés lehetőségét. Emellett fontos az azonosságok, különbözőségek felismerése is.
Auditív megkülönböztetés
Fontos, hogy a gyermek el tudja különíteni az egyes hangokat. Ha ez a képessége hiányos, az komoly helyesírási nehézségeket okozhat nála.
Analizálás-szintetizálás
Előfeltétele az olvasás, írás megtanulásának. Azt jelenti, képes-e a gyermek hangokra bontani a szavakat, és a hangokból képes-e szavakat összerakni.
Átfordítási képesség
Az egyik érzékelési síkon szerzett ismeret reprodukálása egy másik érzékelési síkon. Ilyen pl. amikor a látott, hallott, tapintott vagy emlékképként tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy az írással, ami tulajdonképpen egy jelsor. Ennek a képességnek a hiánya nehézséget okoz a tollbamondásnál, a szóbeli feleletnél és a rajzolás területén is.
Gondolkodási műveletek
Ez teszi lehetővé a beszédet, a fogalmak elsajátítását, a szabályok megfogalmazását, a problémák megoldását és a következtetések levonását. Alapvető, hogy felismerje az összefüggéseket, képes legyen elemi logikai műveleteket elvégezni, helyes ítéletet alkotni, a lényeget kiemelni.
Soralkotás képessége, ritmikus sor folytatása
Ez a képesség azért fontos, mert az írás és az olvasás is egy betűsor „dekódolása”. Tehát enélkül a képesség nélkül egyetlen gyermek sem tud megtanulni írni és olvasni.
Emlékezet (vizuális- és auditív) fejlettsége, felidézés képessége
Alapvető fontosságú a tanuláshoz, az információk bevéséshez, későbbiekben történő felidézéséhez. Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését, meggátolják az alkotó felhasználást.
Számolási készség
Az iskolaérett gyerek képes egyesével növekvő sorrendben számlálni. A 10-es számkörben eligazodik. Tárgyak bevonásával tud elemi műveleteket, pl. összeadást vagy kivonást elvégezni. Ismeri a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmát.
Ha bizonytalan vagy gyermeked érettségét illetően, segítünk felmérni gyermeked képességeit!
Jelentkezem iskolaérettségi vizsgálatraHa pedig már biztos vagy benne, hogy jól jön egy szakszerű felkészítés, a szeptemberben induló komplex iskolaelőkészítő foglalkozásunk részleteit és a jelentkezést itt találod!
Jelentkezem iskolaelőkészítőreTovábbi bejegyzéseink
5+1 Tévhit a kúszásról / mászásról
1. Előbb-utóbb minden gyerek megtanul járni, mindegy hogyan éri el azt. 2. Ha a baba nem mászott diszlexiás lesz. 3. A féloldalas (asszimetrikus) kúszás is kúszás. 4. A négykézláb ringatózás, „kutyázás” valami bajt jelez. 5. A „repülőzéssel” csak a hátizmait erősíti. 5+1. Minél előbb, annál jobb.
Mikor van szükség iskola előkészítő foglalkozásra?
Ma már egyre több fejlesztő foglalkozás létezik, szülőként nem könnyű feladat ezek között eligazodni. Felmerülhet a kérdés, hogy erre valóban szükség van-e, hiszen valahogy a legtöbben kijárják az iskolát.
Annyira rossz napom van! Miért ordít még a gyerek is?
Biztosan minden édesanya tapasztalta, hogy amikor neki rossz napja van, a gyermeke ahelyett, hogy édesen játszana valamit, „csak rátesz még egy lapáttal” és őrült hisztikbe fog bele.b
Az iskolaérettség kritériumai 4.
Talán mondani sem érdemes, annyira alapvető, hogy a gyerek beszéde, szókincse, kifejezőkészsége nagyban meghatározza, hogyan boldogul majd az iskolakezdéssel, a tanulással. Ezért fontos, hogy a szókincse korának megfelelően gazdag legyen, és változatosan fejezze ki magát.