A babák beszédfejlődése és a megkésett beszédfejlődés jellemzői. Mikor kezd beszélni a baba?
A beszédfejlődés a gyermek életének egyik legizgalmasabb és legfontosabb szakasza. Szülőként gyakran merül fel a kérdés: mikor kezd beszélni a baba? Az, hogy a babák mikor kezdenek el beszélni, nagyban függ az egyéni fejlődésüktől, de általánosságban bizonyos mérföldkövek mentén haladnak előre. Ez a blogbejegyzés áttekintést nyújt a baba beszédfejlődési szakaszairól és a megkésett beszédfejlődés jellemzőiről.
A beszédfejlődés szakaszai
Újszülöttkor (0-3 hónap)
Az újszülöttek már az első hónapokban elkezdenek hangokat kiadni, bár ezek még nem tudatosak. Ebben az időszakban a csecsemők elkezdik felismerni a szülők hangját és a környezetükben hallható hangokat, ami az első lépés a beszéd felé. A gőgicsélés és a sírás az első kommunikációs formák, amelyekkel a baba kifejezi szükségleteit.
Gőgicsélés (4-6 hónap)
Ebben az időszakban a babák elkezdenek kísérletezni a hangokkal. Megjelennek az első magánhangzók (pl. „a”, „e”) és mássalhangzók (pl. „b”, „m”). A gőgicsélés örömteli és szórakoztató tevékenység a babák számára, mindemellett a beszéd fontos előkészítő szakasza, ahol a babák megtanulják használni a hangszálaikat és az ajkaikat.
Gagyogás (7-12 hónap)
A babák ebben a szakaszban már összetettebb hangkombinációkat hoznak létre. Gyakran hallhatunk olyan hangsort, mint „baba”, „mama”, bár ezek még nem feltétlenül jelentenek konkrét személyeket. Ez az időszak előkészíti a terepet az első szavak kimondásához.
Első szavak (12-18 hónap)
Az első szavak kimondása hatalmas mérföldkő a beszédfejlődésben. A babák általában egyszerű, mindennapi szavakat kezdenek el először mondani, mint például „mama”, „papa”, „baba”. Ekkor még csak egy-két szót használnak aktívan, de a szókincsük folyamatosan bővül.
Szókincs bővülése (18-24 hónap)
A gyermekek szókincse ebben a szakaszban gyors ütemben bővül. 18-24 hónapos korukban már képesek egyszerű mondatokat alkotni, mint például „Kérem a labdát”. Ebben az időszakban a beszédértés is jelentősen fejlődik.
Összetett mondatok (2-3 év)
A gyerekek egyre összetettebb mondatokat kezdenek használni és egyre bonyolultabb nyelvi struktúrákat kezdenek el alkalmazni. Képesek lesznek összefüggő történeteket mesélni, kérdéseket feltenni és válaszolni rájuk. A nyelvtani szabályokat fokozatosan tanulják, még sokszor előfordulnak hibák.
Összegzés - Mikor kezd beszélni a baba?
A babák beszédfejlődésének üteme eltérő lehet, de általánosságban elmondható, hogy a babák 12-18 hónapos koruk körül kezdenek el szavakat mondani. Néhány gyermek hamarabb kezd beszélni, míg mások később, de ez nem feltétlenül utal problémára.
Fontos megérteni, hogy a beszédfejlődési szakaszok viszont meghatározott sorrendben követik egymást, így ha valamelyik szakasz kimarad (pl. gőgicsélés, gagyogás, vagy nem jelennek meg az első szavak) az figylemfelhívó jel, arra, hogy eltérően zajlik a beszéd fejlődése..
Hogyan segíthetnek a szülők a beszédfejlődésben?
A szülők fontos szerepet játszanak a gyermek beszédfejlődésében. Néhány hasznos tipp a szülők számára:
- 1. Beszélj sokat a gyermekhez: Minél többet hall a gyermek beszédet, annál jobban fog fejlődni a beszédkészsége. Beszélj a napi tevékenységekről, nevezz meg tárgyakat és eseményeket.
- 2. Olvass neki meséket: Az új szavak hallatán fejlődik a babák szókincse és beszédértése, továbbá azáltal, hogy elképzelik a hallottakat, a fantáziájuk is.
- 3. Énekelj és mondókázz: Az énekek és mondókák ritmusa és rímjei segítenek a hangok és szavak megtanulásában és a szókincs gyarapításában.
- 4. Bátorítsd a gyermeket a beszédre: Kérdezz egyszerű kérdéseket, és várj türelmesen a válaszra. Dicsérd meg a gyermek próbálkozásait, még akkor is, ha nem tökéletes.
Megkésett beszédfejlődés jellemzői
Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha a gyermek ép intellektussal és ép érzékszervekkel rendelkezik, megfelelő beszélő környezet veszi körül ennek ellenére a beszéde csak később vagy nem indul meg.
Megkésett beszédfejlődésű tehát az a gyermek, aki 2-2,5 éves korban nem rendelkezik min. 50-70 szavas szókinccsel és nem használ két szavas mondatokat. Ennél korábban is vannak már figyelemfelhívó jelek, amikre oda kell figyelni és szakember segítségét kérni. Ilyen, amikor nem jelenik meg a gőgicsélés, vagy a gagyogás. Vagy ha meg is jelenik, nagyon szegényes, nem mondható változatos hangadásnak. vagy amikor 18 hónapos kor után sem jelennek meg az első szavak. A háttérben számos ok állhat, ezért fontos, hogy a szülők figyeljenek a jelekre és szükség esetén kérjék szakember segítségét.
Összegzés: A baba beszédfejlődése
A babák beszédfejlődése egyedülálló folyamat. Fontos, hogy a szülők türelmesek és támogatóak legyenek, hiszen minden gyermek saját tempójában fejlődik. Ha azonban a megkésett beszédfejlődés jeleit észleljük, érdemes szakemberhez fordulni. A gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével és szükség esetén a megkésett beszédfejlődés terápiájával hozzájárulhatunk gyermekünk sikeres kommunikációs készségeinek kialakulásához.
Megkésett beszédfejlődés terápiája a Mosolykulcs Képességfejlesztő Központban
Ha a gyermek beszéd- és nyelvi elmaradással küzd, már 2 éves kora körül érdemes szakembereink, logopédusaink, mozgásterapeutáink segítségét kérni. A megkésett beszédfejlődés terápiája a Mosolykulcs Képességfejlesztő Központban öt fő területre összpontosít: a beszéd és nyelv, a mozgás, az emlékezet, a gondolkodás és a figyelem fejlesztésére.
A logopédus feladata a terápia kezdeti szakaszában a beszédre irányuló figyelem és a beszédkedv felkeltése. A szókincs bővítése és a nyelvtani rendszer elsajátítása folyamatosan jelen van a terápia során. Mivel a játék a gyermekek legfontosabb tevékenysége, gyermeklogopédusaink játékos módszerekkel fejlesztik a szükséges készségeket, így a terápia élvezetes és hatékony. A logopédiai terápia minden esetben kiegészül mozgásterápiával is, általában TSMT terápiával, hiszen a mozgás által tudjuk az alapokat megteremteni a beszéd elsajátításhoz, a gyermek idegrendszeri működését hatékonyan érlelni, fejleszteni.
A terápia segítségével már néhány hónap alatt látványos változást érhetünk el.
Várunk Titeket is szeretettel!
További bejegyzéseink
Az iskolaérettség kritériumai 3.
A kognitív terület megfelelő működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a körülöttünk lévő világot megismerjük, a minket érő információkat feldolgozzuk, és gondolkodási tevékenységet végezhessünk, mely által a megszerzett tudásunkat felhasználjuk.
Az iskolaérettség kritériumai 2.
Az a 6 éves gyermek számít iskolaérettnek, aki érdeklődik a tanulás iránt. A 6-10 éves gyerekek számára fontos a jó teljesítmény, ezért kiemelt szempont, hogy sikerélmények érik-e, visszaigazolódik, hogy erőfeszítései eredménnyel járnak, vagy nagy nehézséget jelentenek számára.
Az iskolaérettség kritériumai 1.
Vegyük végig, mi tartozik az iskolaérettség ezen felmérendő területébe! Sőt, még abban is segítünk, hogy akár te magad felmérhesd gyermeked képességeit. Jól hangzik? Nézzük!
Mondókázzatok
Minden szülő izgatottan várja, mikor mondja ki gyermeke az első szavakat, és még izgatottabban, hogy mikor és hogyan fog teljes mondatokban beszélni.